Sebeztek már meg és törtek már össze
El sem hiszem, hogy beletörődtem ebbe a fájdalomba
Kihasználtak már és fuldokoltam az ígérettől
Aminek sosem dőlök be újra
Régen énekeltem a kicsavart szimfóniádat
A szavakat, amik miatt beragadtam a nyomorúságodba
De most már tudom
Hogy miért nem tudtam lélegezni
Mert amit akarok, az minden, ami nem te vagy
Ezért menj csak és csapd be az ajtót
Mert nem tudsz kizárni engem
És nem, nem érdekel mit mondasz
Mert amit igazán, amit igazán akarok
Az minden, ami nem te vagy
Sosem töröd újra össze a szívem
Minden, ami nem te vagy
Sosem látom újra az arcodat
Sosem érzek újra így
A sötétséged volt a gyengeségem, de kiderült
Hogy csak túlságosan mélyre, mélyre ment
Egy értelmetlen időtöltés voltál
Mindig csak nekem
És végeztem a kicsavart szimfóniáddal
A szavak, amiktől úgy hangzottam, mint egy lopott költemény
Összetéptem a lapokat és végre kapok levegőt
Mert amit akarok, az minden, ami nem te vagy
Ezért menj csak és csapd be az ajtót
Mert nem tudsz kizárni engem
És nem, nem érdekel mit mondasz
Mert amit igazán, amit igazán akarok
Az minden, ami nem te vagy
Sosem töröd újra össze a szívem
Sosem látom újra az arcodat
Egy úriembert akarok, aki úgy kezel, mint egy királynőt
Tisztelet kell, szerelem kell
Semmi köztes dolog
Nem fogom lebetűzni neked, ha nem látod
Mert nem érsz annyit, nem érdemelsz meg
És most elmentem
Minden, ami nem te vagy, nem te, nem te
Minden, ami nem te vagy, nem te, nem te
Mert amit akarok, az minden, ami nem te vagy
Ezért menj csak és csapd be az ajtót
Mert nem tudsz kizárni engem
És nem, nem érdekel mit mondasz
Mert amit igazán, amit igazán akarok
Az minden, ami nem te vagy
Sosem töröd újra össze a szívem
Sosem látom újra az arcodat
Sosem érzek újra így |
AJÁNLOM AZ OLDALT
